Táplálkozási terápia hipertónia recepteknél. Betegtájékoztató

Terápiás hipertónia esetén, A kiadvány további cikkei

Engedélyezik, pedig fokozza a szív- és stroke-kockázatot Az American College of Physicians ACP és az American Academy of Family Physicians AAFP legfrissebb állásfoglalása szerint alapvetően egészséges idősek esetében 60 éves kor felett csak akkor indokolt vérnyomáscsökkentő kezelést indítani, ha a szisztolés vérnyomás tartósan eléri vagy meghaladja a Hgmm-t, és az életmód-változtatás nem segít.

terápiás hipertónia esetén

Ilyen esetben az újonnan indított antihipertenzív terápiát úgy kell beállítani, hogy a szisztolés vérnyomás Hgmm alatt legyen, ami megfelelőnek ítélhető a stroke, a kardiális történések és az elhalálozás kockázatának csökkentése szempontjából — mondja ki a jó minőségű evidenciákon alapuló, erős ajánlás.

Az abszolút értelemben vett kedvező hatások akkor a legnagyobbak és a leginkább következetesen kimutathatók, ha terápiás hipertónia esetén kezelés előtt a szisztolés vérnyomás meghaladja a Hgmm-t. Az erélyesebb — tehát jóval Hgmm alatti szisztolés értéket célzó — antihipertenzív terápiás hipertónia esetén további pozitív hatása elenyésző.

Tabletta a vese hypertonia

Azon 60 éves kort betöltött betegek esetében, akik kórtörténetében stroke vagy átmeneti ischaemiás roham TIA szerepel, az újabb stroke kivédése érdekében Hgmm alá — Hgmm közé javasolt csökkenteni a szisztolés vérnyomást közepesen erős bizonyítékokra alapozott, gyenge ajánlás.

Az antihipertenzív kezelés megindításáról vagy a már folyamatban lévő vérnyomáscsökkentő terápia módosításáról az alacsonyabb, illetve magasabb vérnyomás-célértékek elérése esetén várható előnyök és lehetséges kockázatok rendszeres átbeszélése nyomán kell dönteni. A nagy kardiovaszkuláris kockázatúnak tekintett, 60 éves kort betöltött betegek esetében személyre szabottan —az egyéni rizikótényezők, a társbetegségek, az egyéb gyógyszeres kezelések, a lehetséges nemkívánatos hatások és a terápiás költség — figyelembe vételével javasolt dönteni a vérnyomáscsökkentő kezelés megindításáról vagy az aktuális terápia módosításáról.

terápiás hipertónia esetén

A stroke és a kardiális történések megelőzése érdekében a szisztolés vérnyomás célértéke e betegpopulációban is Hgmm alatti gyenge vizsgálati bizonyítékokon alapuló, gyenge ajánlás. Evidenciák A két szakmai társaság konszenzusára alapozott irányelv-módosításhoz a 60 év feletti populációra vonatkozó határértékek felülvizsgálata vezetett: ennek során véletlen besorolásos, kontrollos klinikai vizsgálatok és megfigyeléses tanulmányok szisztematikus áttekintésével elemezték az antihipertenzív kezelés alacsonyabb, illetve magasabb küszöbértékeihez kapcsolódó előnyöket és kockázatokat.

A randomizált, kontrollos vizsgálatok esetében az elsődleges végpontokra fókuszáltak — ide értve az októl független elhalálozást, a stroke-kal összefüggő morbiditást és mortalitást, a major kardiális történéseket halálos és nem halálos kimenetelű miokardiális infarktus, illetve hirtelen szívhalálvalamint az antihipertenzív terápia nemkívánatos hatásait.

terápiás hipertónia esetén

A három fenti ajánlást az összesítet előnyök és hátrányok tükrében fogalmazták meg. Mérlegen a hátrányok A nemkívánatos hatások miatti lemorzsolódásról nem adnak egységes képet az áttekintett vizsgálatok.

Munkatársak

Az alacsonyabb célértékre törekvő kezelés 10 közül 4 vizsgálatban nagyobb valószínűséggel társult olyan mellékhatásokkal — leggyakrabban köhögéssel és hipotóniával —- amelyek a vizsgálatból való kilépéshez vezettek.

Gyenge vizsgálati bizonyítékok alapján az alacsonyabb szisztolés értéket célzó farmakoterápia kapcsán nagyobb az ájulás kockázata, míg a renális kimenetel beleértve a végstádiumú veseelégtelenségetaz általános állapot és az elesések rizikója tekintetében nem mutatkozik különbség az alacsonyabb és a magasabb célértékek között.

terápiás hipertónia esetén

Közepesen erős evidenciák alapján a célértéktől független a kognitív hanyatlás mértéke, a csonttörések gyakorisága és az életminőség alakulása. Az izolált diasztolés hipertóniára vonatkozóan nincs ajánlás Mivel a publikált tanulmányok többségében a szisztolés vérnyomás függvényében vizsgálták a klinikai kimenetelt, és egyetlen olyan terápiás hipertónia esetén sem áll rendelkezésre, amelyben izolált diasztolés hipertóniában átlagos szisztolés vérnyomás 90 Hgmm szenvedő betegek vettek volna részt, az aktuális evidenciák alapján nem dönthető el, milyen kedvező hatásai vannak az antihipertenzív kezelésnek akkor, ha csak a diasztolés vérnyomás emelkedett.

terápiás hipertónia esetén

Diabetesben is előnyösebb a magasabb célérték Egy, a BMJ honlapján egy évvel ezelőtt közzétett szisztematikus irodalmi áttekintés azt jelzi, hogy a hipertóniás cukorbetegek T2DM kezelése során is előnyben részesítendő a kevésbé radikális vérnyomáscsökkentésre törekvő stratégia.

Ha a kezdeti szisztolés vérnyomás meghaladja a Hgmm-t, az antihipertenzív terápia az összmortalitást, a kardiovaszkuláris mortalitást, valamint a miokardiális infarktus, a stroke és a végstádiumú veseelégtelenség gyakoriságát is csökkenti a 2-es típusú cukorbetegek körében.

terápiás hipertónia esetén

Ha a kezdeti szisztolés érték — Hgmm közé esik, akkor csak az összmortalitás, a miokardiális infarktus és a szívelégtelenség rizikója csökken a gyógyszeres terápia hatására, míg akkor, ha Hgmm alatti szisztolés értékek mérhetők, a további vérnyomáscsökkentés — épp ellenkezőleg — átlagosan 15 százalékkal növeli a kardiovaszkuláris mortalitás kockázatát relatív rizikó: 1,00—1,32és az októl független elhalálozás rizikója is emelkedő tendenciát mutat relatív rizikó: 1,05 [0,95—1,16] Források: Brunström, M et al.

Effect of antihypertensive treatment at different blood pressure levels in patients with diabetes mellitus: systematic review and meta-analyses.

BMJ ;i Bokor Dóra, szakgyógyszerész.