Szívfrekvencia normál értéke, Hogyan változik a magzat pulzusszáma?

Bevezetés A szívfrekvencia normál élettani körülmények között folyamatosan váltakozik, szívverésről szívverésre, ezen jelenséget összefoglalóan szívfrekvencia-variabilitásnak nevezzük heart rate variability — HRV.

A jelenség mögött számtalan ok és szabályozó faktor áll, az autonóm idegrendszer hatása, így a szimpatikus-paraszimpatikus egyensúly, az SA-csomó Pacemaker sejtjei és a cirkadián ritmus Phadumdeo és Weinberg, Cikkünk a szívfrekvencia-variabilitás néhány általános és állatorvosi vonatkozását vizsgálja a házi emlősállatok esetén.

Célunk volt a szívparamétereknek és a szív ingerületvezető rendszerének, valamint a keringés extrinsic szabályozásának hatásait és összefüggéseit a szívfrekvencia variabilitással néhány példa és ismertetett kísérlet mentén viselkedéstudományi és ez által áttételesen állatjóléti kontextusba helyezni. Gyakorlati, kísérleti úton igazolt összefüggéseket kerestünk a HRV és az állatorvosi gyakorlatban meghatározó fajok — kutya, szarvasmarha, ló — viselkedése, viselkedészavarai között.

A szívműködés szabályozása 1.

Szívfrekvencia-variabilitás elemzése

A szív saját ingerületvezető rendszere — intrinsic szabályozás A szív saját ingerületvezető rendszere biztosítja a pitvarok és kamrák összehangolt munkáját valamint a megfelelő gyorsaságú ingerületvezetést a munkaizomrostok irányába. A Pacemaker sejtek felelnek az ingerületképzésért. Ezek a speciális struktúrák az ingerületvezető rendszer két központjában, a sinuscsomóban — nodulus sinuatrialis s.

Keith-Flack csomó — és a pitvar-kamrai csomóban — nodulus atrioventricularis s. Aschoff-Tawara csomó — helyeződnek. Nyugalmi potenciállal nem rendelkeznek, hanem az akciós potenciál, így az ingerület létrejöttéig spontán depolarizáción mennek keresztül. A két központból Purkinje-féle rostok vezetik a myocardium irányába az ingerületet. Ezen specifikus, még differenciálatlan szívizomsejtek közvetítésével halad az akciós potenciál a munkaizomzat sejtjeihez.

A fő kapcsolat a pitvar és kamraizomzat között a His-köteg, avagy fasciculus atrioventricularis, mely az Aschoff-Tawara csomóból ered, átfúrja a szív pitvar-kamrai határokon helyeződő rostos vázát, az anulus fibrosust — mely egyéb esetben akadályozhatná az ingerület tovaterjedését —, ezután végighalad a kamrákat elválasztó sövényen, majd két szárra — Tawara-szárak, crus dextrum et sinistrum — válik szét azok falában szívfrekvencia normál értéke továbbítja az akciós potenciált a szívizomsejtekhez.

A szívciklus Ezen elemek szabályozzák primer módon a szívfrekvencia normál értéke, amely a szív adott időegységen belül folyamatosan ismétlődő működése. Mindezen folyamatok rövid elektrokardiográfiai áttekintése remekül szemlélteti az ingerület tovaterjedésének mechanizmusát.

Az szívizomsejtek együttes elektromos aktivitása mérhető potenciálkülönbséget eredményez a testfelszínen, így lehetőséget nyit annak vizsgálatára.

Meghitt, békés karácsonyt és egészségben, sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk!

A szinuszcsomó depolarizációját követően P hullámmal veszi kezdetét a pitvari depolarizáció, majd a PQ szakasz alatt a hullám a teljes pitvarra kiterjed, valamint eléri a pitvar-kamrai csomót is. Az ezután következő, úgynevezett QRS komplex a kamrák depolarizációja az endocardiumtól a pericardium irányába. Az ingerület a His-kötegből a Tawara-szárakon át halad a munkaizomzatba, a szív bázisától annak csúcsa felé.

A kamrák teljes depolarizációja az izoelektromos vonalra eső, T-hullám felé átvezető ST-szakasz formájában jelenik meg.

Magzati szívritmus: mi számít normálisnak?

A T-hullámmal kezdetét veszi a kamrai repolarizáció, ezt a TP-szakasz, egy nyugalmi fázis vezeti át a következő P-hullámba, mellyel megindul a következő ciklus. A szívfrekvencia Az egymást követő szívciklusok sebessége adja a szívfrekvenciát, mely meghatározza a szív által percenként a keringésbe juttatott vér mennyiségét, azaz a perctérfogatát, melyet a lökéstérfogat és a frekvencia szorzataként kapunk.

Lökéstérfogaton azt a vérmennyiséget értjük, mely egy szívciklus alatt a keringésbe kerül. Ez a diasztolés végtérfogat — mely az elernyedt, nyugalmi állapotban lévő, vérrel teli kamra térfogata — és a szisztolés végtérfogat — azaz a kamrák teljes összehúzódását követően bent maradt vérmennyiség — különbsége.

Az autonóm idegrendszer hatása — extrinsic szabályozás és intramurális idegrendszer A szívfrekvencia, így annak variabilitása nem csak a szív saját ingerületvezető rendszere — intrinsic szabályozás — által befolyásolt paraméter, hanem az autonóm idegrendszer is részt vesz annak regulációjában — extrinsic szabályozás.

A vegetatív idegrendszer nyújtotta külsődleges beidegzés célja, hogy a szívritmus megfelelő szabályozásával segítse az állat adaptációját annak környezetéhez, illetve az azt ért ingerekhez.

Így a keringési rendszer képessé válik lekövetni a szervezet állapotváltozásait, igazítani a véráram sebességét és a vérnyomást az igénybevétel jellegéhez és léptékéhez. A szívfrekvencia normál értéke, érpályát érintő szabályozás szintén nagyon fontos szerepet játszik a megfelelő mértékű vérellátottság kialakításában.

Az autonóm idegrendszer, a hormonális hatások és a lokális vazodilatációt avagy vazokonstrikciót serkentő faktorok együttesen változtatják az erek tónusát, szívfrekvencia normál értéke révén az adott szerv perfúzióját és a vérnyomást.

Szívinfarktus - hogyan lehet belehalni? Hogyan nem? (ujmedicina, biologika)

Emellett a keringési rendszer motorjaként a szívnek kiemelt szerepe van az alkalmazkodás elősegítésében. A szívizomzatban a szív saját ingerületvezető rendszere mellett több helyen megtalálható ganglionok — melyekhez a vegetatív idegrendszer szívműködést gyorsító és fékező rostjai térnek — komplex összeköttetésben állnak egymással, a szív úgynevezett intramurális idegrendszerét adják.

Pulzus mérése az alkari ütőéren Ez a szócikk a biológiai fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Pulzus egyértelműsítő lap.

Ennek révén valósul meg a szimpatikus és paraszimpatikus hatások érvényesülése. A szív külsődleges szabályozásának afferentációját az aorta és az arteria carotis tágulatának, a sinus caroticusnak falában található nyomásreceptorok — úgynevezett baroreceptorok - az iméntiekhez közel, a glomus caroticumban és az aorta kezdeti szakaszában található chemoreceptorok, valamint a kisvérkör kezdetén, a tüdőartériában — truncus pulmonalis — és a bal, valamint kis számban a jobb pitvarban helyeződő térfogati változásokra szívfrekvencia normál értéke volumenreceptorok adják.

Az itt keltett ingerület a nyúltvelőbe jut, majd annak magjai és az agytörzs vonatkozó részletei által kerül feldolgozásra. Innen az ingerület részben a leszálló — descendáló — gerincvelői pályák révén, a hátágyéki szakaszon található szimpatikus magvakhoz jut, ahonnan a praeganglionális rostok átkapcsolódást követően a csillagdúcon át haladnak tovább.

A rostok fonatot képezve jutnak a szívhez, mint plexus cardiacus vagy nervi accelerantes. Ezek révén érvényesül a szívre gyakorolt szimpatikus, serkentő hatás. A paraszimpatikus vagy lassító hatású efferentáció a bolygóidegen — nervus vagus — keresztül valósul meg, az agyideg nyúltvelőben található paraszimpatikus magjaiból kiindulva. A szívhez mint rami cardiaci tér, bal oldalon a pitvar-kamrai csomóra, jobb oldalon pedig a szinuszcsomóra hat.

De ha odafigyelnénk magunkra, sokkal kevesebb munkájuk lenne.

Az alábbiakban tárgyalunk néhány kísérletet, melyek összefüggést kerestek a szívfrekvencia-variabilitás szívfrekvencia normál értéke és a vizsgált egyedek viselkedési formái, érzelmi állapota és termelési mutatói között. HRV vizsgálata kutyában Katayama és munkatársai a szívfrekvencia-variabilitás és az érzelmi állapot közötti összefüggéseket vizsgálták kutyákban A kísérlet leírása A tanulmány 39, tíz hónapnál idősebb, egészséges, családban, kedvencként tartott kutyát vizsgált, melyeknek nemi és méretbeli megoszlása véletlenszerűen alakult, lehetőleg a kis mintaszám ellenére a populációt minél inkább lefedni igyekezett.

A szenzor a lapockák között, a háton került elhelyezésre, míg a szenzorhoz csatlakoztatott három elektródát a szegycsont vonalában erősítették fel a kísérletben résztvevő állatokra. A tesztet egy 4 x 7 méteres szobában végezték. Miután az állatokat felszerelték a vizsgálati eszközzel, lehetőséget kaptak a kísérleti teret felfedezni gazdáik jelenlétében, ezalatt a kísérletet végző személy elhagyta a helyiséget.

Mikor a kutya először lefeküdt a szobában tartózkodás kezdete óta, a kutatók úgy tekintették, megszokta új környezetét és a testére applikált érzékelőket, ekkor a kísérlet kezdetét vette — amennyiben ez egy órán belül nem következett be, a kísérletet leállították.

A teszt során a szívfrekvencia-variabilitás változását különböző, pozitív, illetve negatív szituációk kutyákra gyakorolt hatásain keresztül vizsgálták.

Mit mutat a pulzusunk?

Az alkalmazott stimulusok közötti periódusokban mért szívfrekvencia-variabilitást vették alapértéknek, mely alatt a tulajdonos nem kontaktált a kutyával, de szívfrekvencia normál értéke volt vele a szobában.

Amennyiben az állat fel kívánta hívni magára gazdája figyelmét, annak meg kellett nyugtatnia kedvencét, minél kevesebb direktejutalmazó jellegű gesztussal. Pozitív stimulusként a gazda kedvesen, dicsérően közeledett a vizsgált állat felé, minthogy korábbi tanulmányok kísérleti úton igazolták, hogy a kutya számára annak gazdájával teremtett pozitív szociális kontaktus elemi igényt jelent, jutalomként tekint arra. Ezen szívfrekvencia normál értéke felhasználva negatív stimulusként a kutyát egyedül hagyták a kísérleti szobában, mindössze maximum 5 perc hosszan.

Hogy beható vizsgálatot végezhessenek, a pozitív és negatív stimulusokat véletlenszerűen váltogatták és ismételték ugyanazon egyedeknél is. A vizsgált 39 kutyából három nem feküdt le egy órán belül, három esetében pedig nem sikerült a műszernek rögzíteni a szükséges adatokat, további három pedig rendellenes viselkedést mutatott pozitív stimulus hatására, így a kísérlet következtetéseit az arra alkalmasnak bizonyult 30 egyed adataiból vonták le a kutatók. Eredmény A tanulmányban vizsgált viselkedési indikátorokból megállapították, hogy a különböző stimulusok eltérő érzelmi állapotokat indukáltak a kutyákban.

Mély légzés sóhajtás, ásítás mértéke nőtt pozitív ingerek hatására. Korábbi kutatásokban kimutatták, hogy az oxitocin - mely hormonnak stresszcsökkentő szív- és érrendszeri magas vérnyomás van - szintje simogatás hatására nő kutyákban.

Legújabb bejegyzések

Ez alapján a simogatás pozitív érzelmi állapotot idéz elő. Más viselkedésbeli választ nem tapasztaltak a pozitív ingerek hatására.

Ezzel szemben a negatív helyzetekre adott válaszok - egy helyben állás, járkálás, futás, ugatás, nyüszítés, kijárat és kísérleti szobára irányuló figyelem és a kijárat 1 méteres körzetében való tartózkodás - jelentősen nőttek ezekben a helyzetekben, melyek a szeparációs szorongás jellegzetes tünetei. A szívfrekvencia-variabilitás alapértékének a pozitív és negatív szituációkban mért értékeivel való összehasonlításakor azt találták, hogy a szívfrekvencia-variabilitás másképpen változott az eltérő ingerek hatására.

Mennyire veszélyes a lassú pulzus?

Megfigyelték, hogy amennyiben a kutyát negatív behatás éri, a paraszimpatikus idegrendszeri hatások háttérbe szorulnak Katayama és mtsai.

Bár a tanulmányban kevés különböző szituációban vizsgálták a kutyákat, az eredmények alapján arra következtettek, hogy a szívfrekvencia-variabilitás vizsgálatával megjósolható az egyedek érzelmi állapota. Az agresszióval való összefüggés vizsgálata A kutyák viselkedési specialistához utalásának a gazda felé irányuló agresszió a leggyakoribb oka. Ezek az események az agresszív kutyával együtt élő állattartók, a jelentős fizikai és érzelmi traumákat átélt szívfrekvencia normál értéke, és a félénk, territoriális, nehezen kezelhető kutyák számára egyaránt rengeteg stresszt és feszültséget okoznak.

A probléma kezelésére kifejlesztett tréning technikák fejlődésével párhuzamosan érdemes megvizsgálni az agresszív viselkedés esetleges élettani okait is. Amennyiben fiziológiás jelek alapján be tudjuk azonosítani a potenciálisan statisztika magas vérnyomás kutyákat, a viselkedési nehézségekkel küzdő egyedeket és gazdáikat segítő módszerek kidolgozására nyílna lehetőség Nyugalmi állapotban mért magas HRV érték a környezet változásaihoz való gyors alkalmazkodóképességre utal.

Mivel a szívfrekvencia-variabilitás az autonóm idegrendszer irányítása alatt áll, vizsgálata informatívabb, mint a szívfrekvencia vizsgálata.

A szív paraszimpatikus beidegzése a prefrontális kéreg végrehajtó és érzelmi regulációért felelős területei által befolyásolt, a nagyobb mértékű paraszimpatikus - vagalis - aktivitás magasabb szívfrekvencia normál értéke eredményez és a stresszhelyzetekre adott válaszban magasabb szintű prefrontális kéregakitvitással, érzelmi regulációra enged következtetni.

A viselkedés-érzelmi és a kortiko-kardiális szabályozásért felelős prefrontális kérgi magcsoportok keveredéséből adódóan a szívfrekvencia-variabilitás használható indikátorként az egyed viselkedési-emocionális regulációs képességének megállapításához Craig és mtsai.

Rossz vége lesz, ha mindenki klímával akar fűteni: erre senki sem gondol előre Az emberi szív naponta átlagosan százezerszer ver, ezer liternyi vért pumpálva a testbe. A nyugalmi pulzus értéke megmutatja, hogy egy perc alatt hányat dobban a létfontosságú szerv, a szám pedig világosan megmutatja a szívizmok állapotát. A vérnyomásproblémák meglehetősen gyakoriak a felnőtt lakosság körében, amit ezért rendszeresen mérnek és számontartanak az emberek, ám a pulzusszám sem kevésbé fontos érték: sokat elárul a szervezet egészségéről. A nyugalmi pulzus normálértéke és a mérés A pulzusszám a tevékenységtől függően változik, alvás közben mindig jóval alacsonyabb, míg egy erősebb fizikai megterhelés esetén megnő.

A kutatás célja a kutyák agresszió szintje és a szívfrekvencia-variabilitás közti kapcsolat felderítése volt. A vizsgált állatokat két csoportba osztották: az első csoportba azok a kutyák kerültek, melyek életük során már legalább egyszer támadtak emberre, a második csoportba pedig azok, amelyek a kísérlet elvégzéséig nem mutattak agressziót ember irányába.

Mit mutat a pulzoximéter?

Az első csoportba tartozó kutyák szívfrekvencia-variabilitását alacsonyabbnak várták, mint a szívfrekvencia normál értéke csoportba tartozókét, továbbá feltételezték, hogy az agresszív viselkedés mértéke korrelál az alacsony szívfrekvencia-variabilitás értékekkel. Lydia Craig és szerzőtársai kutatásukban a kutyák agresszív viselkedése és szívfrekvencia-variabilitása közötti kapcsolatot vizsgálták A kísérlet leírása A kísérlet során összesen 21 kutyát vizsgáltak a kutatók.

Az első csoportban 10, a második csoportban 11 egyed volt, a két csoport egyedei különböző fajtákból származtak, közöttük nem volt jelentős életkor- és testsúlybeli különbség, így kizárva ezek szívfrekvenciát és szívfrekvencia-variabilitást befolyásoló hatását. A vizsgálatokat az egyedek gazdáinak otthonában végezték.

A mérések megkezdése előtt az állatok tulajdonosaival kitöltettek egy kérdőívet, mely az állatok viselkedéséről gyűjtött információt, és a kutyákra felszerelték a szívfrekvencia vizsgálatára szolgáló eszközt. Ezalatt az állatot hangosan üdvözölte a kísérletet végző egyik személy, akit a kutya megszaglászhatott, ha akart.

Számos esetben a kísérletet végző személyek közül az egyiket ismerte az állat, míg a másik személyt nem - ez igaz volt mindkét csoportra, az első csoportban 4, a másodikban 3 egyedre. A szívfrekvencia monitort magas vérnyomás ahol kezelik a mellső végtagok mögé helyezték fel egy állítható méretű pánttal, melyet az állat testén körbevezetve rögzítettek.

Alatta megnedvesítették a szőrzetet. A mérést 10 percig végezték minden egyeden, ezalatt az idő alatt a kísérletet végző személyek és a tulajdonosok nem léptek interakcióba a kutyákkal, csak ha az a mérés közben elhagyta a szobát. Ekkor visszahívták. A legtöbb kutya a mérés ideje alatt lefeküdt és pihent, ezalatt a tulajdonosok kitöltötték a kérdőívet, a kutatók pedig a szívfrekvencia monitor működését és az adatok rögzítését ellenőrizték.

Mielőtt a kutatók elhagyták a szobát, hangosan köszöntek a kutyának, de további kapcsolatot nem létesítettek vele.

Mi is az a szívfrekvencia-variabilitás (Heart Rate Variability, HRV) és mi köze van a stresszhez?

A kutatás eredményei A kapott eredmények összehasonlításánál a két csoport szívfrekvencia görbéi alapján azok között jelentős eltérés volt tapasztalható.

A nem agresszív kutyák adatait ábrázoló görbén jóval több kitérés látszott, mint az agresszív kutyák viszonylag egyenletes görbéjén. Ez alátámasztani látszik azt a hipotézist, miszerint az alacsony szívfrekvencia-variabilitás indikátora lehet az agresszív viselkedésre való hajlam jelenlétének. Az imént bemutatott kísérlet eredményei arra engednek következtetni, hogy a szívfrekvencia-variabilitás mértéke alacsonyabb agresszív kutyákban, mint olyan társaikban, akik nem küzdenek ilyen problémával.

Következtetés és magyarázatok Egy friss kutatás eredményéből kiderült, hogy a szívfrekvencia-variabilitás hatással van az amygdala és a prefrontális kéreg ventromediális területének vérellátottságára, mely területek befolyásolják az érzelmi regulációt Mather és Thayer, Korábbi kutatásokban feltételezték, hogy az alacsony szívfrekvencia-variabilitás utalhat a prefrontális kéreg önkontroll kifejtéséhez szükséges gátló funkciójának károsodására, károsodott paraszimpatikus működésre és az autonóm idegrendszer hibás kakukkfű hatása a vérnyomásra. A szívfrekvencia szabályozásában részt vevő paraszimpatikus hatást a n.

Az autonóm idegrendszer szabálytalan működése és az alacsony szívfrekvencia-variabilitás utalhat a prefrontális kéreg amygdalát gátló szívfrekvencia normál értéke hibás működésére Craig és mtsai. HRV vizsgálata lóban A csoportban élő állatok számára a szociális elszigeteltség kiemelt forrása lehet a szorongás okozta stressznek, ugyanis a csoporttól való elszakadás következtében az egyed nagyobb veszélynek van kitéve a ragadozókkal szemben.

A fenyegetettségérzetre adott elsődleges válasz a szorongás, ami a homeosztázis fenntartását segítő viselkedésminták aktiválásával segíti a túlélést. Lovakban a szociális kontaktus megteremtésének és fenntartásának motivációja annyira erős, hogy akár dolgozni is hajlandók egy fajtársukkal való fizikai kontaktus létesítéséért. A szociális elszigeteltség a lovak mentális állapotára való hatásának indikátora lehet az egyedül tartott és a csoportban szívfrekvencia normál értéke lovak viselkedésében tapasztalható különbség.

A társak nélkül tartott lovak esetében gyakoribb a krónikus vagy akut stressz megjelenése, különböző viselkedésmintákkal társítva, szívfrekvencia normál értéke például túlzó mértékű mozgás, nyugtalanság, hangadás, és fejrázás Reid és mtsai. Az érzelmi hatások élettani folyamatokon keresztül segítik a túlélést a fájdalomérzékelés befolyásolásával.

Miért baj, ha magas?

Az élőhely megváltozása, ismeretlen környezet vagy az elszigeteltség okozta szorongás bizonyítottan hatással van a fájdalomérzékelésre. Kiemelt jelentőségű ez az állatorvosi gyakorlatban, a fájdalom léptékének pontos megállapításánál és az érzéstelenítési és altatási procedúrák során a gyógyszerek szükséges mennyiségének meghatározásánál.

Katherine Reid és munkatársai szorongás, fájdalom és a kettő együttes jelenlétének a szívfrekvencia-variabilitásra és viselkedésre való hatását vizsgálták lovakban