Félelmetes négyes szív egészsége. Szívügyek · Johannes Hinrich von Borstel · Könyv · Moly
Tartalom
- 25 éves vagyok és magas vérnyomásom van
- Korunk egyik új "járványa" a cukorbetegség.
- Kedves testvéreim!
- Magas vérnyomás kockázata 2 nco
- Meghatározza a magas vérnyomás stádiumát
Kétszeres értelemben is fordulót jelentett ez pályáján. Ifjúkorában inaskodott, aztán alkalmi munkákon tengődött, az időnkénti letartóztatás, kitoloncolás, majd a háború alatti két év munkaszolgálat s végül a hónapokig tartó illegális bújkálás után az első szovjet katonában élete megmentőjét, a szó szoros értelmében felszabadítóját üdvözölhette. De nem kisebb lehetőséget nyitott meg költészete számára az új világ.
EGÉSZSÉG KLINIKA: Szívelégtelenség - Gabi története
Mindjárt ben megjelent addigi négy kötetének és újabb verseinek foglalataként a Teremtés tanúja, s a harmincas években saját kiadott vékony füzetkékből való bő válogatással jelezhette: a sorsforduló előtti tisztelgésnél joggal vállalhatja egész költői múltját, mely törések nélkül igyekezett egy tisztultabb jövő és a művészi kiteljesedés felé. Zelk Zoltán a húszas évek közepén indult Kassák késő-aktivista lapjaibanDokumentum.
Ezek a versek, amelyekből később Első szavak címmel nyújtott át egy csokorravalót, még nem árulják el igazi költői természetét. Szecessziós dekorativitás éppúgy jellemzi őket, mint a konstruktivista képépítkezés; fénylő színes síkok és ezüst sugarak villódzása, mértanian kicirkalmazott panteizmus, a világegész boldogan lélegző egysége, amelyet csak néha tör félelmetes négyes szív egészsége a félelmek és zuhanások szürrealista víziója.
Mindez a húszas évek közepén még felszívható és alkalmazható közkincs volt, de irányt alig mutatott. A mindvégig magánytól kínzott ember a mindig sóváran vágyott közösséget a szatmári Gubaszín munkásotthona után, egy bécsi találkozás folytatásaképpen Pesten találta meg, Kassák kemény fegyelmű iskolájában.
Évente többen halnak meg szex közben vagy után – most kiderül, miért
A Munka-kör nem sokáig nyújtott otthont számára, mivel — Vas István emlékezéseinek tanúsága szerint — az érzelmek lázadásának jogán tagjai közül többen elhagyták mesterüket. Hallatlan merészséggel népdalokat kezdett írni Zelk Zoltán, rímeket alkalmazott; búcsút intett a szabadon áradó versnek, és a kötött formák fegyelmét öltötte magára. Kiválásuk és fellépésük indította el a "harmadik nemzedék" néven ismert, lazán együvé tartozó irodalmi szabadcsapatot, amelynek más kötelezettséget írt elő szükség és lehetőség, mint az előtte járóknak.
Az évek futása távolabbra tolta tőlük az élet viszonylataiba való közvetlenebb beavatkozásnak azokat a lehetőségeit, amelyek a második nemzedéknek még — félelmetes négyes szív egészsége — inkább rendelkezésére állottak.
- EDMONDO DE AMICIS: A SZIV
- Wiktionary:Frequency lists/Hungarian wordlist - Wiktionary
- One moment, please
- Kalcium-klorid és magas vérnyomás
De nemcsak a konkrét munkásmozgalmi kapcsolatok többé-kevésbé átmeneti jellegéről volt szó ebben különböző mértékben egyaránt részes volt a néhány évvel idősebb József Attila, de Radnóti Miklós, Vas István, Forgács Antal és Zelk Zoltán ishanem a nagyon eltérő módon kirajzolódó költői világkép módosulásáról, amely azt sugallta, hogy a nemzedék a való világgal való elszámolásában nem ugyan hátrafelé, hanem — szinte schilleri értelemben — feljebb lépett, de csak viszonylagos mértékben egyúttal távolabbra.
Zelk Zoltán, noha a munkásmozgalom indította gyógytea szív egészsége, szelíd és bánatos szavú költő volt; szimbólumokba és a sejtetés páráiba öltöztette osztályharcos indulatait.
A helyrehozhatatlannak vélt vereséget érzékelte, és a megtisztultság, a nemes bukolika irányába törekedett félelmetes négyes szív egészsége, amely többeknél, így József Attilánál és Radnóti Miklósnál vert visszhangot. Verseinek fátyolozottsága kedvenc prózaírójára, Krúdyra, zeneisége Tóth Árpádra emlékeztet, "bús, csendes, gyönge, gyöngéd, szelíd, szegény, simogató" jelzőiből dús csokrot lehetne kötni.
A romantikusok késői leszármazottjának látszik, a megtagadott expresszionistáktól a jóság eszményét örökölte, s ki tudja, honnan hozta a nyugtalanul vibráló modern korba a naiv természetességet, az önfeledt dalolás képességét, amellyel csillagot tűz a pisztrángok orrára és megsimogatja a fűszálakat.
Illyés szerint "versei meghatnak, de nem elégítenek ki", Fenyő Miksa arról írt, hogy "tónusuk van ezeknek a verseknek… csak éppen átütő erejük nincs", Vas István pedig úgy találta, hogy a "négy és feles, négyes és hármas jambus meglehetősen halk és szürke váltakozásainál" egyezőbb formát e költői természethez nem is találhatott volna Zelk Zoltán, akinél azonban e "kopott jambusok… egész sajátságos dallamot adnak", s akinek verselése, rímelése — úgymond — "néha hanyag, szabálytalan, sokszor egyenesen rossz", noha siet hozzátenni: "… mégis közvetlenül árad belőle a zeneiség.
Németh László a Tanúban szintén a zeneiséget méltányolta Zelkben, mondván: "Zelk szétfolyóbb arc, de elégikus lendülete néhol tiszta sorokban húz fel… [versei]… a szív mellől szólnak, szűk skálájú s tiszta zenéjű költőt ígérnek.
Gondolat és árvaság
A Csuklódon kibuggyan a vér című kötetét Radnóti Miklós szinte kamaszos rajongással köszönti a Kortársban. Valószínűleg a rokon lelkületet érezte meg a valamivel idősebb pályatársban, még akkor is, ha saját radikalizálódó gondolatvilágához képest Zelk Zoltánt is proletárköltőként üdvözölte a "sápadt versből" inkább a "fáradt kiáltást" hallotta ki a meleg, óvó közösség után.
Rokonszenves lehetett számára a stilizált táj, ahol "meztelen, csorba dombokon… sziszegve jár a szél", ahol a pásztor "nyájat legeltet", s mint saját vidékein, éppúgy nála is "néma nyáj halad".
Feltűnő, mily sok kép és fogalmi eszköz bukkant fel már ekkor Zelk Zoltánnál, amely később beépült és szervesült nem egy jelentékeny költői világképbe. Az ő lankáit József Attilánál majd hullafoltok éktelenítik, a "hulló vakolat" s a penészes testű téglacsontok nagy proletár-versek építőköveivé lesznek; a csorgó félelmetes négyes szív egészsége a fájdalom jegyében bukkant fel később Radnóti jajszavai közt, s a fényszavak a födetlen arcon egészen Benjámin kései lírájáig sugároztak.
A mozgalom nehéz és közelharcoktól sem ment éveiben etikai igényességének is olyan összefoglalására bukkanunk, amely még terminológiájában is a legjobbakkal közös: Ne higgyj annak, ki eltakarja arcát, ki lopva sugdos setét szavakat — csak nyílt szemekbe tekintsél, bátor légy és tiszta s ne szégyellj játszadozni.
AZ ALFÖLDI VADÁSZOK TANYÁJA
Fiatal munkáshoz Mindez annyit jelent csupán, hogy ekkor költészete pasztell színeivel is magában hordozta a készséget arra, hogy azonosuljon egy nagy áramlással, amely a magyar líra jövendő fejezetei felé tartott. A Kifosztott táj és A lélek panaszaiból című köteteiben összefoglalt versek oly költőt mutatnak, aki szívesen elmereng a hétköznapi lét csodáin, aki — láthatóan — szíve szerint költészetté emelné a teljes emberi és természeti világot, elpepecselne színeivel, illataival és főleg derűs harmóniájával; de aki szenved is egyúttal a harmónia észlelt magas vérnyomás az adrenalin miatt, melynek okai után — legalábbis a költészetben — nem kutat.
Visszafogottságát már a korabeli nemzedéki kritika is szóvá tette. Vas István éppen a Kifosztott tájról írt Nyugat-beli írásában úgy találta, hogy "a költészet nagyratörése hiányzik belőle".
Szikszai Béni Jelenések könyve Aki szól, és akik hallgatják Jel 1, Isten igéje azzal az igénnyel lép elénk, hogy mint Isten beszédét hallgassuk. Az ige Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az Ő szolgáinak. Hogy a közlésre és közvetítésre nézve Isten kiket használt fel és hogyan, ez az ó egyéni akarata, a hirdetett igét azonban mindig azzal a szentségtudattal és félelemmel kell hallgatnunk, hogy Isten az, aki szól.
Antológiába kívánkozó sorai egy helyzet és egy lélek állapotát rögzítik: Petróleumszag és kávésbögre, zsíros papír és tört kenyér — s egy ember, aki ül a csendben s nem vár és nem remél.
Nincs vigasz itt A "nem vár és nem remél" József Attilánál már a konfliktusokban megtépett pártmunkás jajszava, Zelk Zoltán azonban még innen volt a vereségeken, számára a kikezdhetetlen világegész sugallta a bénító igét. Az "istenáldotta költő" nagy erénye volt a valóság közvetlenül megmutatkozó arcával való meghitt ismeretség; ennek sok részletét jól látta, kiemelve összefüggéseikből és felmutatva őket, élni és ragyogni kezdett minden fűszál és minden katicabogár.
„Szépítés helyett a megbocsátást javaslom” – Interjú Grecsó Krisztiánnal
Kedvenc szava, a "tipegés" illett élőlényei mozdulataira, de semmiképpen sem valamiféle dinamizmus, netán száguldás a távlatok felé. S ha megérintette is időnként a való világ oly gazdag külsőségei mögött működő törvényszerűség, amely az okok és összefüggések felől tájékoztathatott volna, ezeket — úgy érezvén: nem tartoznak rá — egy igazán élőbb valósággal megteremtett szövetségi viszony megnyugtató magabiztosságával hárította el: … melledre ül s torkod szorítja léted lidérce, a talány: Miért?
Mi értelme? Mi célja? A hajnal jő s talán egy rigó füttye majd megfelel… Egy fütty, egy szárny, egy szárnynak íve az omló légben, vagy talán egy hirtelen pattanva bomló kisded levél az almafán… Biztató A jogos pályatársi elismerést ez években — úgylehet — nem a hozott új értékekkel vívta ki, hanem a természetes, meleg érzelmességgel, életes ízeivel; mindez egyéniségét, költészetét belülről áradóan jellemezte.
S noha reá is vonatkoztak Halász Gábor a nemzedéket oly súlyosan érintő tanulmányának A líra ellenforradalma ítéletei, kétségtelen, hogy a kor nyomása alatt meghajló generáció tagjai közül Radnóti Miklós és Vas István mellett Zelk Zoltán állt a legközelebb ekkor a szellemi baloldal gondolatvilágához, noha példaképe nem a "vasba öltözött" líra volt, hanem a Nyugat költészeti eszménye.
A gyalogboltos. Csütörtök, 1-je. Apám azt akarja, hogy minden szüneti napon hivjam meg vagy látogassam meg valamelyik iskolatársamat és igy lassanként barátkozzam meg valamennyivel. Vasárnap sétálni megyek Votinival, azzal a szépruhás fiuval, aki mindig tisztogatja magát és annyira irigyli Derossit.
Sőtér István találóan írta róla Négy nemzedék című tanulmányában: "Zelk számára a végsőkig humanizált közösségi kapcsolatok melege válik valósággá", majd egy újabb írásában: "Szocializmusához valójában a szeretet vezeti — ez a szeretet azonban nem csupán az emberek, hanem az állatok, növények, a kőzetek társadalmaira is kiterjed… a végtelen világgal érzett testvérisége az, melyből oly bőven telik magára a szocializmusra.
